Az elhatározás megszületett bennem, hogy ezentúl lejegyzem a lánykáim életét, napról napra, minden kis apró mozdulatot. Fejlődésüket így szeretném nyomon követni, illetve megosztani ezt az örömömet családtagjainkkal, barátainkkal. Hogy a távolság, az időhiány ne legyen akadály. Nem mellesleg remélem a lányaim is örömmel olvassák majd ezt a naplót felnőtten.
Beleugorhatnék rögtön a közepébe, a mába. Mégis azt szeretném, ha "rendes" naplóként az elejéről kezdeném. Hogyan is jutottunk ideáig? Hogyan van most egy majdnem 2éves, és két majdnem 2hónapos kicsi lányunk.
2006-ban ismerkedtünk meg a lányok apukájával. Az esküvőnk jelenleg tervezőben, sosem találtuk még meg a megfelelő pillanatot. De ami késik nem múlik. Most már kivárjuk, hogy visszaszerezzem eredeti súlyomat:)
Hamar megfogalmazódott mindkettőnkben, hogy szeretnénk egy gyereket. 2009. február 16-án meg is érkezett első lányunk, Ajsa. Az életünk hármasban nem sokáig tartott. Gyorsan bejelentkeztek a tesók. Egyik sokk a másik után. Ketten voltak a hasamban. Két lány. Két hónappal a születésük után is néha annyira hihetetlen, hogy háromgyermekes anyuka vagyok. Mintha most lett volna, hogy hazahoztuk Ajsát a kórházból. Nehéz elhinni, hogy már Ő a nagy nővérke. Pedig ügyesen veszi az akadályokat. Nem tudtam mire számítsak, milyen lesz majd három kicsivel itthon lenni. Egy hónap alatt viszonylag jól sikerült felvenni az új életritmust. Azt hiszem megtartom az összest:)
Ajsáról
Aki most 1 éves 8hónapos tömör gyönyör. Babusgatni való kisbaba az egyik pillanatban, a másikban törékeny, nagylányos kis hercegnő. A következő percben viszont már makacs, hajthatatlan, törő-zúzó, hisztibajnok. A kicsik születése megrázta a kis életét, de próbál alkalmazkodni, megszokni, néha látom hogy küzd, nem tud még mit kezdeni az új helyzettel. Arra már rájött, hogy ez már állandó lesz. Szerencsére a hugicák eddig jó babáknak bizonyultak. Keveset sírnak, szeretnek "kommunikálni" a nővérükkel, Ajsa legnagyobb örömére. Sok a puszilgatás, simogatás. Kevés a kitörés a picik irányába. A hisztiket inkább a földön oldja meg, ha többszöri "eee" "nyem" parancsszóra sem teszem le a kicsiket. A napjaiban a várva várt pillanat az apja hazaérkezése. Amikor meg lehet mutatni, hogy a testvérkéi még mindig itt vannak, ki lehet őket vetetni a nagyágyra, beleülni Apa ölébe és nézegetni, mutatni mennyire szereti Őket. Ezek a pillanatok, mikor megcsillan a remény, hogy egyre jobb lesz minden. Ilyenkor látom, hogy tényleg szereti a kicsiket. És látszik milyen gondoskodó nagytesó lesz majd.
De visszatérve csakAjsára
Reggel fél7kor kell már régóta. Délelőtt 11körül még alszik egy fél-háromnegyed órát. Majd 2től 3-fél4ig. Este 9kor általában már alszik. Ragaszkodik ehhez a napi beosztáshoz, ha valamelyik kimarad, eltolódik megtorolja este..
Rengeteget fejlődött az elmúlt hónapokban, csak ámulok és bámulok néha.
Sokat dumál, ami eddig nem volt jellemző rá
állandó szavai:
-Apa
-Ava (anya)
-baba
-tumi (cumi)
-tuju (cumisüveg)
-Jé é (Léna)
-Miji (Milla, ugyanis képes megkülönböztetni az ikreket, már nem csak baba mindkettő)
-mama
-paptya (papa)
-Jijji (Lili, a kutyánk)
-pacs (papucs, és minden lábbeli, mindenkivel felveti, neki is az az első ha leszáll az ágyról, hogy veszi a
szandálját)
-buu (busz, kocsi, motor)
-mojó (a kismotorja)
-nyem (nem)
-ikó (oké, ezt használja ha valamit helyesel - nagy néha)
-eee (ha valaki elmegy, valami véget ér, valamit nem akar, sokszor használja ezt a szót)
- nya (enni kér valamit)
-Zésé (Zétény unokatesója)
-Zs-Ss (utánozhatatlan, Zsombor a másik unokatesója)
- Dada (Dalma barátnője)
- jeje (gyere)
Nem jut eszembe több, babanyelven még sokat kommunikál.
Milláról és Lénáról
Akik egy hét múlva két hónaposak
Külsőleg egyre jobban kezdenek megmutatkozni az eltérések. (kétpetéjű ikrek), belsőre egyre jobban hasonlítanak egymásra. Az első egy hónapban Milla volt az üvöltő masinánk, de mára már olyan kis csendes lett mint amilyen Léna is. Keveset hallatják a hangjukat, persze ilyenkor egyszerre. De általában elvannak csendesen, nézegetnek jobbra-balra. Ajsához képest nagyon szemfüles babák. Ha ébren vannak figyelnek mindenre, mindenkire. Minket is kikerekedett szemekkel fogadnak, Ajsát már most imádják. Külön nézésük van csak neki.
Az evést komolyan veszik, 4óránként felszólalnak. Ez az egyetlen dolog ami képes kihozni őket a sodrukból. Ha Ajsa nem hagyja Őket időben az ételhez jutni nagy a reklamáció.
Ami csak a hármunk pillanat az annyi míg a nővérük alszik. Éjjeli, álmos nézelődések, szuszogás figyelés, odabújás. Keveslem sajnos. És szeretnék csak a kettőnk pillanatokat külön-külön velük, de ez kevés mint a fehér holló. Esti egy altatás, mikor az apjukkal naponként cserélünk. Most is egybe írok róluk, pedig megérdemelnének külön-külön gondolatokat.
Majd idővel úgyis lesznek ilyenek, ahogy nőnek, okosodnak, elkezdik felfedezni a világot
Sok még a kaland előttük, előttünk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése