Lilypie Kids Birthday tickers............ Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Fourth Birthday tickers

2015. szeptember 10., csütörtök

Majdnem....

Négygyermekes szülők maradtunk, Ábel baba február 14-én - Valentin napon, nem mintha egyébként nem jegyezném meg a dátumot - úgy döntött mégsem a mienk lesz. 
Nehéz erről még most is írni, amennyire lehet feldolgoztuk, egyébként is kezdjük elfogadni, hogy sok szempontból nagyon szerencsések vagyunk: itt vannak a gyerekek, mi ketten egymásnak, a család szuper, jól élünk, másrészről viszont ilyen események árnyékolják be az életünket. Ezt dobta a gép... Hogy miért, nem tudom. Nem is akarom. Amit lehet elfogadok, amit nem csak együtt élek vele.
Nem tudom kit mennyire visel meg egy még meg sem született gyermek elvesztése engem úgy két hónapra teljesen taccsra vágott, ami szépen mutatkozott is a gyerekeken. Nem is akarok tovább erről írni, ha akkor nem tettem most talán értelmetlen lenne. Majd egyszer talán.

2015. január 24., szombat

A kis tökmagról:)

Lassan túl vagyunk a felén.. hihehetetlen :D
Egészséges, szépen fejlõdik, korának megfelelõen és nagyon várjuk!!!
Kell ennél több?:)
A december végi kukucskáláson nem mutatott magából sokat. Pedig vártuk, hogy megtudjuk, ki lakik odabent. Kicsit csalódottak voltunk, még inkább kíváncsiak. Így még hónap elején visszamentünk, Ajsa is velünk tartott, olyan édes és lelkes volt. Megzabálom. Nagyon várja már a picikét. Annak pedig kifejezetten örül, hogy Mirivel szinte egy idõben lesz nagytesó. Haha, õ már egy ideje az :) na de mindez nem zavarja, vagyis a többiek nem zavarják:)
Kistesó pedig kisfiú!!!!
Ábel vagy Levente lesz a neve, még nem eldöntött. Mire eldõl:)
Mivel Noelnek van második neve, így valószínûleg neki is lesz. De ez talán mégnehezebb menet lesz.
Az én fejemben egyébként Ábel Barnabás :))) de még alszunk rá párat :)
Ajsa tehát nagyon várja, a többiek is, bár nem hiszem, hogy tudják, hogy mire. Azt hiszem mi sem tudjuk még mire vállalkoztunk..
A családon egységesen végigfutott a döbbenet, de végül mindenki arra jutott miért ne:)
Majd csak lesz valahogy plusz egy gyerekkel is. Nagyobb korkülönbséggel. Erre a részre külön kíváncsi vagyok:)

2014. december 5., péntek

Mikor a gyereknek még hite van a szüleimben

Miminek az apjában:

Ajsa eltört egy csészémet, kedvenc volt és ajándék, elég szomorú voltam, erre Mimink jött vigasztalni.
-Majd ha apa hazajön megragasztja.
-Kicsim ezt nem lehet megragasztani.
-De apa megtudja.
-Ezt már nem nem tudja senki
-De apa egy szuperhős, ő megtudja! 

Ajsának szintén:
Színházban voltunk, Ajsának pisilni kellett, kérdeztük tőle, hogy bírja e még egy kicsit, mert már nemsokára vége az előadásnak.
-Bírom, megfogom apa kezét és ő átadja az erőt, hogy kibírjam.

Lénusnak bennem:

-Anya kérek pingut, van?
-Nem tudom, nézd már meg légyszi.
-De én már megnéztem nincs, nekem nincs, most nézd meg te.


Megzabálom... :)

M: Szeretlek Lénuska
L: Én is szeretlek
M: Én jobban szeretlek
L: Egyformán szeretjük (szülői hatás)
M: De én jobban szeretlek.
L: Nem Mimi, egyformán
M: Én jobban
L: Jó
M: De miért nem te szeretsz jobban!!!????




Megünnepeltük

Szolidan, csak mi hatan.. vagyis heten:) A nagycsaládi ünneplés majd hétvégén lesz. Sütöttem neki egy tortát, ami bevallom nem erősségem. Nem is akartam, de ő kérte. 1-2 hónapja sütöttünk Lénával egy hasonlót, mikor kettesben voltunk itthon, meg volt fázva és nagyon nem tudtuk mit csináljunk, semmilyen ötlet nem tetszett neki, de nagyon unatkozott. Nagy sikert aratott, de azt hittem azért nem volt felejthetetlen. Nos mint kiderült mégis (vastaps..):) Noel egy ugyanolyat kért, mikor torták felől érdeklődtem. (és traktorost is kér, no meg robotosat) Mint írtam a felvezetésben az a torta hasonló volt, vagyis inkább ez volt az eredetihez hasonló, ugyanolyan semmiképpen sem , de azért kimagyaráztam, hogy lényegében ez ugyanolyan, csak ne nézzük olyan sokáig... Noelért Dávid ment a bölcsibe, csaptak egy pasis kört, mi addig mindent előkészítettünk a csajokkal. Szeretetem, hogy egyre jobban örülnek az ilyen alkalmaknak, várják a saját szüli vagy névnapjaikat is persze, de ha másnak van még izgatottabb készülnek titokban. Alkotnak és próbálnak, közben majd megőrülnek a titoktartástól, még nem is megy teljesen, de kicsik még ehhez. Ami megmaradt olvadozó anyai szívemben, hogy most először nem volt vita, mindent megbeszéltek, mindenben megegyeztek, ha a segítségemet kérték nem szóltak le utána, hogy anya ez így nem jó:) Nem vonok le messzemenő következtetéseket, de jó jel. Mikor a fiúk megérkeztek megszólalt a kórus, felköszöntöttük, ettünk-tortáztunk, játszottunk, majd jött a zűrzavar, de volt egy meghitt órácskánk..:) Lehet készülni a karácsonyra.

2014. december 2., kedd

Három

Holnap tölti, de nagyon szoknom kell még. Pedig erre már nincs idő:) Olyan kicsi még. Ajsának ilyenkor már 3 tesója volt.. Fura. Talán azért látom őt ennyire kicsinek mert jelenleg ő a Legkisebb és mivel nem számoltunk igazán több gyerekkel ebben a szerepkörben rögzült az agyunkban is. Egyébként pedig dehogy kicsi! 3 évesként ő a legnagyobb, legerősebb gyerekünk. Majdnem Mimi nagyságú, összenő ez a kis hármas nagyon hamar. Cukik egymás mellett. Léna-Mimi-Noel sorrend, a kicsike magasságkülönbséggel. Szociálisan és értelmi szinten is beérte körülbelül nővérkéit. Tényleg hármasiker hatásuk van. Nemegyszer kérdezték már:) Személyisége igen változó. Hol könnyedén alkalmazkodik, behódol a tesóknak, hol ő generálja a legnagyobb harcokat. Mimivel együtt brutálisak ám:) De így imádjuk! Csak azt tudnám mikor nőtt meg...

2014. november 27., csütörtök

Bejegyzés...

Ide ültem, mert valami vonzott. Aztán írtam pár bejegyzést, de mégis hiányérzetem maradt. Mert mást akartam írni. Tudom nem sok ismerős olvas, én sem írok már napi szinten, mégis rám tört az írás vágya... Talán most meg is marad. Újabb bizonyíték, hogy mennyire ragaszkodunk mi a terveinkhez, mennyire utáljuk a spontán dolgokat.. :) Lilypie Maternity tickers">

A mintaférj

Szerintem általában türelmes vagyok. Ha nagyon fogytában vagyok, akkor általában még bepróbálkozok egy mentő ötlettel, ami eltereli a figyelmüket, mielőtt kitör a semmisejó. Például, felöltöztetem őket és kimegyünk, elmegyünk vagy kotyvasztunk valamit, netalán berakom őket délután a kádba játszani. Nem mondanám, hogy tipikus következetes anyuka lépései ezek, de ez van... Inkább, minthogy kiboruljak és ordítsak. Ha meg ennél is kevesebb a türelmem akkor megpróbálok kikapcsolni, csinálják és mondogatom magamban, hogy én akartam a négyet, nem ők.... én akartam a négyet, nem ők... Ha meg teljesen a türelmem határán vagyok, akkor veszekszek. Ami után persze még rosszabb lesz a helyzet, én meg még inkább kivagyok és magam hibáztatom. Olyan nagyon jó lenne, ha erről le tudnék szokni. Ha lehetne ezt kérném karácsonyra, és egy jó adag türelmet, egy jó nagy adagot :)
Mert ha elszakad a cérna és nem is velük vagyok haragos, akkor levezetem Dávidon. Aminek körülbelül semmi értelme... Ha tűr akkor iszonyú lelkiismeret furdalásom van, ha meg ő is borul, akkor aztán kiborulunk mindketten. Ritka eset, de létezik és ez nem jó.
Mint tegnap. Én kezdtem, ez tény.
Aztán estére már ott tartottunk, hogy ne is vegyen levegőt, mert az is idegesít. Erre kipattant-felcsattant, kikapcsolta a tv-t, közölte, hogy ő bemegy a hálóba, én maradjak kint, de aludjak, hátha kialszom hogy hülye vagyok. Nahát én sem vagyok az az ember, akinek megmondhatja bárki mit csináljon. Meg még be is szól. És ki hallott már olyat, hogy a nő alszik a kanapén... Utána mentem, ő zárta  az ajtót.
Rám.
Az orrom bánta...
Mondom neki, hogy most aztán megyek látleletet vetetni. Ő meg röhög. Nekem meg már vérzik az orrom. De Ő tovább röhög már a földön ülve. 
Aztán megápolgatott - bocsánatot nem kért - és MEGENGEDTE, hogy bent aludjak. 
Az én drága férjem. A mintaférj.


Földrajzi hiányosságok

Volt nemrég egy szülinapom, amit egy 3 napos prágai úttal ünnepeltünk meg. Nem éppen egy téli egzotikus út, mint mint amire Anitáék léptek meg, de egészen addig nagyon elégedett voltam vele, míg hazaérvén Ajsa így nem fogadott

- Miért nem barnultatok le?  Prágában nem fog a Nap?


Reggeli csevej a hátsóülésen

Hárman ülünk az autóban, Léna, Mimzi és jómagam, az ovi felé tartunk

Mimi:... Elmegyünk Ajsáért az oviba....
Léna: Nem megyünk, ma nem megyünk
M: De elmegyünk, el kell érte mennünk
Okoskodó Anya: Nem ma megyünk Ajsáért ebéd után...
L: Mimike nem megyünk, nincs péntek
M: Honnan tudod, hogy nincs péntek? Péntek van.
L: Nincs péntek, tudom.
Csütörtök van....
M: Honnan tudnád TE?
L: Csak tudom.... Szerintem  nincs péntek
M: Szerintem meg péntek van.
Még aludni kell egyet....
L: Nincs péntek
M: Akkor is megyünk Ajsáért. Kedden is megyünk Ajsáért
Csütörtök van... 
L: Ma kedd van?
Nincs kedd... (megjegyezném kedden nem hozzuk délben el Ajsát)
M: Nem tudom. Lehet, hogy kedd van... Kedd van 
Nincs kedd...
L: De nem megyünk Ajsáért ma
M: De megyünk
L: De nincsen péntek!
M: De nem baj, azért még mehetünk
L: Kedden nem megyünk!
Csütörtök van csajok.. 
M: Megyünk! Érted?!
L: Kedden nem megyünk!
Megérkeztünk, kiszállás...