Amikor Dávid lába miatt írtam egy betegség címkét, belém hasított a gondolat, hogy talán nem kellene kísérteni a sorsot. És valóban nem kellett volna!
Ajsa már tegnap köhögött egy kicsit, nyűgös volt, kértem mutassa meg ha fáj valamije, nem nagyon akart együtt működni, végül amikor nagy nehezen sikerült belenéznem a szájába, és megállapítottam, hogy piros a torka, megerősítve odabökte, hogy "fáj". Egész éjjel nézegettem, méregettem a lázát, de nem volt probléma. Erre reggel érzem, mintha meleg lenne, előveszem újra a lázmérőt, 39 fokot mutat... 9re volt megbeszélve, hogy jön András Dávidért, és elviszi a kórházba levetetni a gipszet. Addig próbáltam levinni Ajsa lázát. Végül csak megkértem Katit, ha tud jöjjön Ő is, vigyázzon kislányokra, míg én elviszem a kis beteget a dokihoz. A gyerekorvosi rendelő tele. Bemászunk mindenki elé, Marika néni, az asszisztens szomszédunk volt... Érzem, hogy mindenki utál. Na de ki foglalkozik most ezzel. A diagnózis tüszős mandulagyulladás.. A hangzása sem túl jó. Ma egész nap aludt, ha fent volt sírt, húzott magához az ágyba, ölelt, nem akart elengedni, a kicsiket is alig tudtam megetetni, annyira kis védtelen. Nagyon sajnálom, de annyira kis édes. Nehéz volt kizökkenteni, egy kis jó kedvet varázsolni neki.De azért történtek dolgok, ami miatt kicsit feléledt
Dávid lábáról szerencsésen lekerült a gipsz. Ez, kicsit feldobta hangulatát egy rövidke időre, párszor el kellett neki mondani újra és újra, hogy miért volt a lábán, meggyógyult, levették.... egyszer csak magára mutatott: "Asa bejeg" . Most Ő a beteg, nem Apa, de majd meggyógyul Ő is.
Lili szeme viszont begyulladt. Ma kint volt sokat, nem akart bejönni. Van egy bokor, amit szeret, ott el tud lenni akár egy órát is, kb. ennyit élvez a kinti létbe egyébként. Valami belement a szemébe, kivettük, de bepirosodott. Egyszer már nagyon megjártuk, féltjük ha valamit összeszed, de ki vigye orvoshoz, vagy menjen el cseppet venni neki? Még nem szívesen engedtem volna, hogy Dávid kocsiba üljön, én pedig nem akartam otthon hagyni Ajsát. Szerencsére találtunk egy felbontatlan szemcseppet, ami februárban fog lejárni. (nem először van szemproblémája) . . Egyébként Lili sokkal jobb beteg, nemrég cseppentettem másodjára a szemébe, elsőre még nem tetszett neki, de most feküdt rögtön, nem húzta elfelé a fejét sem. Ajsa mikor meglátta (na jó én mondtam neki először, de miért???) hogy Lilink szeme is "bejeg" elkezdett sírni. Nem kicsit. Egyébként is érzékenyen veszi, ha akár egy csepp eső esik Lilire, most hogy beteg még inkább. Alig tudtam megvigasztalni, hogy nem lesz semmi baja a kutyusunknak. Később is többször felállt, megnézni mi van vele
Így vagyunk hát. Ajsa most alszik. Milla és Léna megfürödve "nézik a tv-t" Dáviddal. Mimus próbál "elszökni" pár millimétert halad is hol jobbra, hol balra. Lénus pedig nagyban énekel. Jön majd róluk egy bejegyzés, fejlődnek napról napra, betöltötték a negyedig hónapjukat. Van miről írni, hogy csak az almát említsem! A betegséget remélem megússzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése