Nagyon eltérő napjaink vannak. Hol minden zökkenő mentesen zajlik (ezt úgy értve, hogy a nyugalom megszorozva három két év alattival), máskor teljes káosz minden. Sírás, ordítás, azt sem tudom melyik gyerekhez szaladjak.
Tegnap nagyon őrült napunk volt, amiről inkább jobb nem írni. Ma viszont kipihentük rendesen.
Ajsát délelőtt elvitte Kati. Mi pedig bevetettük magunkat az ágyba. Milla és Léna is nyugis hangulatában volt. Elpocoltak közöttünk, nézelődtek, aludtak. (mi pedig elkezhettünk Doktor House 7. évadát) Már el is felejtettem milyen a nagy semmittevés. Még mintha valami halványan rémlene, a gyerek előtti korszakból, vagy amikor még Ajsa eszik-alszik üzemmódban funkcionált. De mióta mászik végeszakadt az idilli ágyban töltött, pihizős óráknak. Az ikrek megszületése óta pedig még nem is volt részünk így négyesben eltölteni egy kis időt. Pár hónap múlva, amikor már nagyobb fordulatszámon élnek Ők is, már képtelenség is lesz. Úgyhogy ma kiélveztük amíg tartott, és várjuk a kamaszkorukat.
Ajsa dumálgat továbbra is.
Zéti megtanította számolni: "ed, ketó" - még csak eddig jutottak
Legújabb szava a "fáj" és legörbíti hozzá a száját. Ugyanis továbbra is nagyon sajnálja az apukáját:)
Délután köhögött egy kicsit, remélem holnapra elmúlik és nem lesz beteg. Kora ősszel volt utoljára megfázva de azóta szerencsére megúsztuk, bár nem akarom elkiabálni.
Léna könyököl! Na jó, lehet még nem lehet igazi könyöklésnek hívni, elég érdekesen tartja a kezecskéit. Feltámaszkodni még nem tud, csak ha úgy teszem le akkor marad úgy. Először véletlen sikeredett, de nagyon tetszik neki. Így aztán mindent lát. Nagyon ügyes kiscsaj!
Millát is próbáltuk rávenni, de ordít. Egyébként is utál hason lenni. Anna jegyezte meg a nemrég, hogy milyen cukik, ahogy egymás mellett fekszenek. Ahányszor jön Milla a hátán fekszik, Léna a hasán.
Dávidnak már nem fáj annyira a lába. (lehet csak azért mert ma még Ajsa nem ugrott rá). Tegnap este hoztak neki egy mankót, amitől Lili nagyon félt, de már szokja:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése