5 éve

Ennyi ideje vagyunk együtt Dáviddal. Nem erről az öt évről szeretnék most írni. Majd a hatodik évfordulón írok egy ilyet is:) Hanem arról, hogyan lettünk egy pár. A lányok talán kíváncsiak lesznek rá majd egyszer, és szeretném ha tudnák, hogyan ne pasizzanak ők....:)

Közös barátokon keresztül  ismertük egymást már előtte, párszor beszélgettünk, jól éreztük magunkat egymás társaságában, de soha nem volt alkalmas az idő, nem voltunk egyszerre szabadak.5 éve a Mikulás bulin találkoztunk újra, akkor még a barátnőjével érkezett, immár nem félhosszú hajjal, ami igencsak felkeltette az érdeklődésemet, jól meg kellett néznem magamnak:) Közelebb táncikáltam, felvettük a szemkontaktust. Ő is határozottan csökkentette a köztünk lévő távot. Igen ám, csak nem egyedül araszolt, hanem a barátnőjével..... Az egyre csökkenő alkoholszintemnek hála egyszer csak ráeszméltem, hogy talán mégsem kellene ezt ilyen feltűnően, sőőőőt sehogy! Dúlva-fúlva távoztam, a következőket átpörgetve lestrapált agyamon, és boldogítani vele szegény barátnőmet, a következő sorrendben....az összes jó pasi foglalt, én meg itt vagyok egyedül már megint, még mindig....  ennek ellenére kikezdenek minden nővel, aki mozog, a szemetek..... basszus ott volt mellette a barátnője.... én meg normális vagyok????.........szégyen, önostromozás........de az én hibám????..... Ő a szemét.... Ilyen kellene nekem???....... de mind ilyen..... nekem nem kell egy se!!!!!!!!

Ezzel az új életfelfogásommal érkeztem a szilveszteri házibuliba.Igen ám, de ember tervez..... "Lovagom" immár egyedülállóként volt jelen, amire páran fel is hívták a figyelmem, nem kicsit széttiporva az önbecsülésemet, lehetséges, hogy tényleg feltűnőek voltunk a múltkor.... Határozottan eldöntöttem, hogy én aztán nem égetem magam tovább, és nem kell senki, Ő pláne, próbálkozzon csak, én jégcsap leszek!
De nem lehetek bunkó, nem ilyen nevelést kaptam. Ha köszön csak visszaköszönök. Ha beszél hozzám,  válaszolok......Nem is olyan rossz a társasága....
Az emberek fogynak... zene már nincs. Előre megbeszélt tervek szerint én ott alszok, holnap segítek pakolni. Beszélgessünk még... Gyere fel.... Beszélgetünk, majd elalszunk ülve. Nem csak szépítem az utókornak. Ennyi történt. Kellett is már valami ártatlanság a kapcsolatunkba, amire építkezhetünk. Hatalmasat aludtunk, soha ilyen pihentetőt (3órát), és ilyen jót. Tudtam, hogy ezt az édes álmost át kell még éljem máskor is