Itthon újra

Nos, hazaértünk. Egy nappal később, mint ahogy terveztük, tegnap este jöttünk meg.
Olyan hamar elrepült az a kis idő, amit Anyukáméknál töltöttünk. Bár program volt elég, talán ezért is tűnt minden olyan gyorsnak. Szeretem ezeket a napokat. Minden olyan más. Jó egy kicsit kizökkenni a mindennapokból.Újra anya szoknyája alá kerülni. Kicsit újra gyereknek lenni, amikor mindent eléd tesznek. (na jó persze azért próbáltunk segédkezni)
A kicsik is jól viselték a helyzet változást. Nem zavarta meg őket az alvásban sem. Ajsával voltak gondok első este. Nem akart elaludni, ahogy délutánonként sem igazán volt kedve hozzá, keveseket pihent, ezért estére nyűgös lett, a végére megszokta. Azért ennek ellenére Ő is jól érezte magát.
El-elmászkált Papával dolgozni.  Vettek neki egy macis jegyzetfüzetet és tollat, így Ő is tudta írni a megrendeléseket. Apa egyik munkását pechjére Ajsánk a szívébe zárta, és azt hitte az a dolga hogy vele játszon. Hiába akit ő megszeret annak annyi:)
Sokat játszottak Helgával is. A tökmagnak van egy hintalova, ami nagyon elnyerte lányunk tetszését. Azt hiszem be is kell szereznünk egyet. Jó volt látni ahogy egyre jobban tudnak mit kezdeni egymással. Tudnak együtt játszani, és csibészkedni is. Egy este azzal szórakoztattak minket, hogy a fal mellett állva kukucskáltak kifelé, közben nagyokat nevettek. Aranyosak voltak együtt. Ahogy nőnek pedig egyre inkább társai lesznek egymásnak minden  játékban és cinkosságban. Nemsokára pedig az ikrek is csatlakoznak hozzájuk, azt hiszem lesz még gond ennyi lánnyal! És remélhetőleg bővül is még az unokatesók csapata.

És akkor mit is csináltunk?

A hétvégét jórészt szűk családban töltöttük. Szüleimmel és tesóimmal. Szegény öcsémet lemerítette a két "nagy" unokahúga. Hol a fején lovagoltak, hol egyszerre cipeltették magukat. Mondogatja is mindig hogy imádja őket, de két perc alatt lemerül tőlük. Kell idő újra feltöltődni, ezért elég az, hogy hetente látja Helgát. Minket sajnos csak két-három hetente, azért remélem ez kevés az ő számára is, nemcsak nekem.Nem tudom, mit csinál majd a saját családjával, előre sajnálom a feleségét, ha Peti otthagyja egy-egy napra újratermelődni:)

Vasárnap nagymamáméknál ebédeltünk, Klári családdal együtt. Csak a kisKornélék hiányoztak. Dalma olyan kis anyukás kis felnőtté cseperedett, mindig ő volt a kicsi, a legkisebb unokatestvér. Most pedig olyan nagy szeretettel, odaadóan bánik a kicsikkel. Közben jön-megy, éli a gimnazisták életét. Gyorsan változik minden.

Hétfőn keresztszüleimet és a másik nagyit látogattuk meg. Ajsa Szilivel lovagolt. És motoroztak is egyet. A kettő nem igazán hasonlít, de mindkettőnek nagy sikere volt. És az első alkalmak Ajsa életében. Lillát is nagy örömmel szórakoztatta, ő is nagyot nőtt, már ül! Széles mosollyal nézegette az ikreket. Örült a hasonló korú babáknak. Ajsával megnéztünk minden állatot, amit lehetett meg is simogattunk. A kecskétől nagyon félt:) De én sem mentem volna szívesen a közelébe, elég őrültnek tűnt.

A keddet nagyon besűrítettük, jártunk Juditéknál, Marciéknál, Emesééknél és Bogiéknál is. Igazából ne tudom, hogy fért bele:)  Estére kimenőt kaptam, két régi-régi barátnőmmel és Anitával otthon hagyva a  családot négyesben beültünk vacsizni egyet. Jó volt kicsit nosztalgiázni, bár javarészt a gyerekekről és az apukáikról beszélgettünk.Hiába már ez a fővezérvonal az életünkben. nem az melyik nemszeretem csaj mit csinál, ki kivel jár... Érdekes visszagondolni, régen milyen nagy "problémáink" voltak.

Szerdán újra Juli dédiztünk, és Dalmáztunk. És meglátogattuk Mari néniéket, szégyelve magunkat, milyen régen mentünk feléjük. Este újra kimenőn voltunk. Nagyszülőkre hagyva az unokákat, Anitáékkal négyesben szépen meglógtunk...

Csütörtökön nőnapot tartottunk Anyával, Anitával és a négy kiscsajjal. Nyakunkba vettük a várost vásároltunk, nézelődtünk, sütiztünk.Kellemes, nyugis napot töltöttünk együtt. A fiúk pedig szintén külön utakat jártak. Este indultunk haza.

Ma pedig már túlvagyunk egy Bori látogatáson:)