Bizony ám! Ilyen nagy lányunk van. Ma pontosan 23 hónapos. Ahelyett, hogy havi összefoglalót írnék (az ikrekről is kimaradt a négy hónapos, de a következő nem fog!) ma inkább leírom, hogyan telt a kicsi lány hófordulója.
Reggel 6 után riadót fújt, éppen időben már majdnem visszaaludtam az ikrek etetése után. Jó kedvvel ébredt. Már oda a betegség miatti rossz közérzet. Jól bereggelizett, az evés miatt panaszkodtam nemrég, de mióta lázas volt, majd elmúlt eszik mint egy kisangyal. Majd rám nézet a szép szemeivel és kimondta mit szeretne: "sétáni Jiji" Hát lehet a gyerek akaratának és a kutya szükségleteinek nemet mondani? Ugye hogy nem. Én sem tettem, rögtön küldtem kicsi lányomat a még alvó apjához, és míg ő kómásan felöltözött, harapott valamit, addig Ajsát is útra kész állapotra varázsoltam. A jó meleg ház ablakából pedig szeretet teljes pillantásokat vetettem a majdnem két éves lányomra és "fitt" apukájára. Majd visszafeküdtem még egy félórácskára. Azt hiszem nekem könnyebben indult ez a reggel, mint 23 hónapja.
Hazaérkezéskor Dávid szeretett volna megosztani velem, mire ébredt rá séta közben, nevezetesen, hogy egy hónap múlva két éves első szülöttünk. Nos, erre már rájöttem, de az azért jó hogy bebizonyosodott, hogy a friss levegő jó hatással van a gondolkodásra. Azt is sikerült megállapítani, hogy öregszünk, bár én bizony még nem, még most léptem át a 3. X-et, de az igaz, hogy ő már benne van a korban. (és nemsokára még öregebb)
A levegőzés után húgainak szentelt egy kis figyelmet. Olyan jó látni, ahogy egyre többet van velük. Beszél vagy énekel nekik, figyelmesen hallgatja, ahogy visszagagyognak. Puszikkal árasztja el, ölelgeti őket. Először finoman próbálja arrébb tenni őket, ha helyszínváltozás szükségességét látja, majd húz rajtuk egy kicsit, mindezt a kicsik is kacagással fogadják. Játékot ad a kezükben, magyarázza mit hogyan kellene. Tesósodnak. Persze nem mindig ilyen idilli a helyzet. Sokszor nem. De ma az volt, és én a máról írok.
Délután átjöttek az unokatesók, Ajsa imád a két fiúval lenni. Egyre jobban tudnak közösen játszani, amit szintén jó nézni. Még veszekedni is olyan édesen tudnak, főleg Zsomborral. Ha szakadnak az idegek és valamelyikük csap akkor nem annyira szívmelengető, de ma ez sem volt. Ellenben újra lezajlott egy olyan beszélgetés, amit csak két kisgyerek tud produkálni. Vica próbálta rávenni Zsombit a pakolásra mielőtt távoztak, olyan érvekkel, hogy "vendégségben" szépen viselkedünk, és olyan rendet kell hagyni, mint amikor idejöttek (haha.. rend...) mivel Ő is játszott. Zsombor azonban ellenállt. Így Ajsa is beszállt a meggyőzésbe "pako" (pakolj) felszólítássokkal, vagy inkább felkiáltásokkal míg Ő semmit nem tett arrébb. Mígnem unokatesója nem tudatta velünk, hogy a "jend nem jó" ekkor Kicsilány majd belemászva a szájába, szinte suttogva közölte vele, hogy "szép" Hát majd megzabáltuk. Annyira édes volt, leírni nem lehet. Mint valami CIA-s filmben, csinálod fiam, vagy véged.
Este pedig megvolt az első közös tesós fürdés! Az ikreket már többször tettük be a nagy kádba, bár a kicsiben egyszerűbb nem kell lehajolni, de mivel imádnak vízben lenni, ha "jó" napunk van hagyjuk őket együtt lubickolni. Ajsára ilyenkor általában rájön, hogy Ő is fürödni szeretne, ma betettük Őt is egy kicsit a manókhoz. Volt nagy kacagás, az érthetetlen helyzet miatt!
Ez történt ma. Átlagos, nyugis nap - ha használhatom ezt a két jelzőt egyszerre az életünkre. Egy ilyen hónapot elviselnék.
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉSSSSSSSSSSSS
Megszületett Nándi-baba, leendő keresztfiunk. Három saját és három keresztlány után kicsit befiúsodtunk!!!!!
Gratulálunk az Anyukának és az egész Családnak, nemsokára meglessük!
De nőőőőőci! Ezt persze meg sem említenéd telefonban
VálaszTörlés