Kicsilányba néha nagyon nehéz egy kis ételt varázsolni. Tudom, hogy ilyenkor hagynom kellene, mert ha erőltetem még rosszabb, de sokszor felidegesít, hogy egész nap elvan egy falatka ételen. Hogyan bírja rejtély.
Ma is "veszekedtünk" egyet.
"Rakok neked egy husit rizzsel, jó?"
"Nyem"
"De enni kell valamit"
"Nyem kösz" (vagyis nem kér)
"Akkor valami mást, gyere nézzük meg mi van a hűtőbe" (hátha az aktív részvétel meghozza a kedvét)
"Jem"
"Egy kis virslit sem?" (a nagy kedvenc)
"Nyem"
"Megfelezitek Lilivel"
"Jiji egyen"
Közben az ikreknek bébiétel készítek, bepróbálkozok azzal
"Mimi egye"
"A kicsik is esznek, de szívesen adnak neked is belőle"
"Mimi egye, Jéna jem" (most rosszban vannak, Léna kikarmolta)
Érkezik Dávid, aki legalább éhes..
"Eszel Apával"
"Nyem. Éjted?"
Értem. Végre megértem.:))
És még egy tegnap délutáni Ajsa-száj történet:
Van több játékunk, amihez még kicsi Ajsa, többnyire kaptuk, örököltük őket. Elraktuk a "bűvös polcra" majd jó lesz később. Kicsilánynak viszont sokszor eszébe jut, hogy le kellene onnan venni valamit. Legtöbbször meg is kapja. Tegnap egy kirakóst adtunk nekik oda.
Zéti: "Ez nekem túlságosan bonyolult"
Ajsa: "Megmutatom, fidelj"
(kirakni persze nem tudta úgy ahogy kellene, de megmutatott egy másik lehetőséget..)
Remélem mindenkinek feltűnt, hogy ragoz a gyerek!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése