Duma

Megőrülök Ajsa szövegétől.... Van hogy rákészül, kigondolja mit kellene mondani, de legtöbbször csak úgy kisujjból löki a dumáit, majd pukkadozik velünk együtt a nevetéstől

Dávid: - Szeretsz?
Unott fejjel, monoton hangon - Szejetlek, szejetlek, mondtam már szejetlek.
Majd bújik széles vigyorral

- Menjél főzzél finomat.

Ő főz:
- Teszek kenyeret, paradicsomot, papijját (paprikát), megszórom sárral

Átkölt
- Tapsi, tapsi Ajsának, cumit adok baba.

Hívom
- Nem, anya dógom van

Lénához mérgesen
- Másszál innen el gyossan, mert rád lépek.

Kétségbeesetten:
- Ne síjjál már, nem bíjom
( a kettő nem függ össze)

Éppen port törlök:
- Menjünk! Hozom a motojt, te meg a babakocit

Kirakózik, nem tudja, de nem hagyja hogy megmutassuk  hogyan kell, egyszer csak felpattan bosszúsan:
- Na ennyi elég volt

Lilihez:
- Menjél az utamból, méges vagyok!
- Ne bántsd, Bonit. Szépen jásztál. Még kicsi, azért buta.
(A butát nem tőlünk hallotta, a többi tényleg szülői hatás)

És eszembe se jut  most több...