Lilypie Kids Birthday tickers............ Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Fourth Birthday tickers

2012. október 4., csütörtök

10 hónapos moszat

Repül az idő :)))
Noel elkezdte a pakolgatós korszakát. Az elején járunk, most jött rá milyen jó is mindent kivenni a helyéről. Pillanatnyilag még édesnek találom :) Pár nap múlva tuti nem :)
A konyhakendők kirámolásával kezdte, amelyiket meg tudta fogni a fejére is húzta, majd a lányok le, amin nagyokat kacagott. Mi meg rajta.
Kisbohóc ez a gyerkőc, olyan jóízűen nevet, hogy csak csodálom. Imádom. 
Azóta minden kivesz.
Ajtókat nyit. Előszeretettel be is mászik. Persze van társasága, a nővérei örömmel csatlakoztak a kuckózásba. Hogy az ajtó bezárásától ki félne a legjobban nem tippelném meg, de legkevésbé a legkisebbünk :) 
Fiókot húz, ha éppen nem megy az elengedés simán lefejeli, de szisszenés nélkül végzi tovább a dolgát.
Amit kivesz meg is kóstol.
Pakol és pakol. A textilek vagy más puhaságok is megfelelnek, jól össze lehet azokat gyűrni, de a kemény dolgok amik még csattognak is mindent visznek. Jelenleg a legzajosabb gyerekünk. Nem gondoltam volna hogy három lányt felül lehet múlni.
Zoknikat a ház minden részében találok.
Ma átpakoltattam két láda almát velük. Sok volt a fölös energia, egy üres láda ott árválkodott. Így egyikből átrakattam abba, a felszabadultba pedig a másikból. A lányos nagyon fontosnak érezték magukat, és Noel is kitartóan pakolt. Közben üldögéltem:) Miért nekünk játékra költeni?
Olyan jó ahogy Noel is beér lassan a kiscsapatba. Legtöbbször még azért jobban örülnek a lányok, ha meg van köztük a távolság, de már nem lehet kihagyni. Mindenhová odakotor szélsebesen. És a játékokba is egyre többet be tud kapcsolódni, vagy éppen ő szolgáltatja a mókát :)
Mióta kimondta először az "i íí"-t, vagyis Lilit sokat halljuk tőle. Látja, hogy bejön mindenkinek, produkálni meg szereti magát. És nagyon élvezi, hogy Lili is odamegy ilyenkor hozzá :))
Már nagyon menne. De még nem sikerül egyedül. Sok a hiszti, szeretné, ha mindig fognám a két kis kezét. Valamiben kapaszkodva csak egy helyben toporog, emelgeti a lábait, de azok csak nem mennek semerre.
Osztogatja a nyálas puszikat. Simogat. Integet. Ha keresek valamit, és őt "kérdezem", vagy egyik pillanatról a másikra eltűntet valamit a kezét széttárva hümmög, hogy nincs meg.  Ha kérünk valamit, és nyújtjuk a kezünket ideadja zokszó nélkül. Zenére rázza magát, és "énekel"
Nagyon szeretem ezt az időszakot! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése