Szülcsinapcsim :)

Amikor először hallottam ezt a szót azt hittem falnak megyek :P (amikor megkérdezte egy csaj, hogy nézem e a szülifelit - gyengébbe kedvéért: Született feleségeket - azért átértékeltem a szülcsinapcsi szót). Nővérkémmel szoktunk szórakozni, ma is az volt az első mondata, hogy boldog szülcsinapcsit kívánt, a gyerekek is lecsaptak, szóval lassan el kell hagynunk, még mielőtt ők is megszokják :)

És akkor a szülinapom...
A harminckettedik. Nem kapott olyan nagy hangsúlyt. A 30-nál már elgondolkodtam, a 35. vagy 40. éveimig nem akarok az "öregedésemmel" foglalkozni :)

Szombaton azért jól megünnepeltük barátokkal. Ma pedig itthon mulattunk. Bár elég másnapos fáradt voltam (öreg vagyok én már a hajnalig tartó mulatozáshoz) a lányok lelkesedése rám ragadt. Nekik mindegy kinek a szülinapját tartjuk fő a torta, tűzijáték, lufik, no és hogy összegyűlik a család. Nem gondoltam még reggel, hogy összekaparom magam, vagy Dávidot, de végül sikerült és jól éreztük magunkat. Ebéd után érkeztek haza a gyerekek Dávid szüleivel. Ők aludtak, mi nekiláttunk a készülődésnek. Dávidnak még volt egy kis dolga, majd hazajött üres kézzel, így feltettem a kérdést, hogy hol a kaja? Elfelejtette. Elment, elhozta. Újra eltűnt, megérdeklődtem Katinál hova lett a kicsifia... A tortámért ment :) Szerencsére észbe kaptam és felhívtam, hogy el ne felejtsen anyukámnak virágot hozni, hogy átadhassam hálásan, jó gyerek módjára, bár elmenni nem volt képes érte. Így vett azt is, nem kellet harmadjára nekiindulnia :) Mire minden meglett megérkeztek a szüleim, Anitáék és Vicáék is. Csak így kis létszámban - 9 felnőtt + 9 gyerek ( + egy pocak) - ünnepeltünk. Szép volt, jó volt. De a Noel szülinapja jobban izgat már most :))

Kaptam ajándékokat, de aminek a legjobban örültem az egy kupon volt, amit Dávid készített. Karácsony és szilveszter közötti időszakra szól pár síelős napra, oda ahol az első közös kiruccanásunk is ott volt. Két személyes, nagybetűvel aláírva, hogy a gyerekek felügyelet az adott időszakra nagyszülők által ellátott. Príma!
Ami ennél is jobban megfogott, hogy a gyerekek elénekelték a Halász Juditos Boldog szülinapot dalt. Lénus is csatlakozott a nagyobbakhoz, (itt-ott szövegtévesztéssel). Mimi nem volt hajlandó, bár tudom, hogy tud belőle részeket, mert már az elmúlt napokban hallottam párszor tőle (is).  Ajsa külön is előadta :) Rajzokat is kaptam.
Olyan jó évről évre látni, hogy egyre ügyesebbek, egyre többet jelent nekik az is hogy adhatnak, örömöt okozhatnak. A mieink közül még ugyan csak Ajsánál látom ezt igazán, de akkor is nagyon megható.
Szerettem volna magam azzal meglepni, hogy végre döntésre jutok a legyen, vagy ne legyen még egy baba kérdésben, de nagyon nem tudok határozott lenni ez ügyben. Annyi biztos, hogy most (Noel két éves koráig) vagy soha. Ha most, akkor viszont jó lenne már dönteni. Noel is tökéletes lett terhességi vitaminok nélkül, no de azért csak jobban megnyugtat a tudatos készülődés. De ez már a 32. évem érett döntése lesz :)
Hogy a szülinapomnak soha ne legyen vége Noel nyűgös estét tartott, most Dávid altatja, egy ideje már csend van. Lassan vége ennek a nagy napnak is :)