Egygyerekes lét

Úgy alakult, hogy tegnap délutántól csak Noel van idehaza, holnapig. Örülök, hogy így alakult most a szülinapja előtt, és csak vele tölthettünk egy egész napot, mindketten rá koncentrálva. 

Nem terveztük, csak így jött össze. Tegnap délután, pont miután felkeltünk a délutáni alvásból felhívott Apa, hogy a közelben jár, ha gondolom fél óra alatt itt van, elviszi a csajokat vasárnapig, akkor úgyis jönnek a szülinapra. Tartottam egy kis közvélemény kutatást, mentek :) Nyár óta nem aludtak ott nélkülünk úgyhogy picikét tartottam tőle, de végül tegnap este nem volt semmi gond, ma is elaludtak, ugyan még hosszú az éjszaka de remélhetőleg minden jól alakul. Napközben egy pillanatra sem gondoltak ránk, abban biztos vagyok :)

Mi pedig hármasban maradtunk. Mint a régi szép időkben. Csak egy kisfiúval, nem pedig egy kislánnyal :) Egy gyerek nagyon pihentető, és teljesen más dimenzió. Már el is felejtettem milyen egy teljes napot egy gyerek, két felnőtt felállásban eltölteni. Eltudtunk menni forrócsokizni, hallottuk egymáshangját, sétálhattunk úgy hogy csak egy babakocsit tolunk, vagy Noelt simán sétáltathattuk úgy hogy közben nem kellett arra figyelni ki merre rohangál. Elmentünk játszóházazni és csak Noel igényeihez kellett igazodnunk. Kulturáltan bevásárolhattunk :) Megvettünk a mikuláscsomagba valókat is. (vagy inkább felvásároltuk az összes édességet:)) Este pedig már egymás után másodjára fürdethettük ketten.

Kis apró dolgok, pillanatok, ami így semmit nem mond, annyira természetes volt egy gyerek mellett, most pedig igazi ritka kincs, hogy nem 1-2 óra volt csak, hanem több idő, ami alatt tényleg lelassulhattunk mi ketten is.

Jó volt csak Nonóval törődni, közben pedig egymásra is volt időnk. De a csajok azért már hiányoznak mindannyiunknak :)